Menü

Az MGE alapszabálya

Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján megalakított Magyar Gasztronómiai Egyesületnek a 2014. október 19. napján megtartott közgyűlésén elfogadott és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek megfelelően módosított
MAGYAR GASZTRONÓMIAI EGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA
I.
Általános rendelkezések
Az egyesület neve: Magyar Gasztronómiai Egyesület
Az egyesület rövidített neve: MGE
Az egyesület székhelye: 1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 1. III. em. 1.
Az egyesület célja:
Az egyesület hozzá kíván járulni a magyar étkezési kultúra és gasztronómiai szakmai oktatás színvonalának és feltételeinek az emeléséhez, a közízlés javításához, valamint a szakács szakma presztizsének növeléséhez. Az egyesület további célja a jó minőségű mezőgazdasági termékek honosítása és újrahonosítása, valamint népszerűsítése.
A célok közé tartozik továbbá az európai étkezési kultúra, e kultúra gyökereinek és történetének, az európai konyhaművészet irányzatainak, fejlődésének, valamint a 21. század konyhaművészeti irányzatainak és nagy szakácsegyéniségeinek, ezek munkásságainak a kutatása.
Az egyesület további céljai közé tartozik a tudomány és a konyhatechnológia kapcsolatának és kölcsönhatásának, valamint a minőséget szolgáló technológiák bevezetése lehetőségeinek feltérképezése.
Szintén az egyesület céljai közé tartozik az elfelejtett magyar konyha kutatása: régi konyhatechnológiák, jó minőségű alapanyagok, elfelejtett elkészítési módok kutatása és modernizálása.
Ugyancsak az egyesület céljai közé tartozik a vendéglátóiparhoz kapcsolódó szakmák oktatásának korszerűsítését támogató tevékenység, valamint a honi konyhaművészet színvonalának a feltérképezése, fejlődésének a követése, nemzetközi összehasonlítása.
Mindezen célok érdekében az egyesület elsősorban az alábbi tevékenységeket végzi:
- szemináriumok szervezése;
- versenyek szervezésében való részvétel, versenyzők szakmai támogatása;
- ismeretterjesztő szakmai könyvek, folyóiratok, cikkek kiadása;
- cikkek, tanulmányok publikálásában való részvétel.
Az egyesület a célok elérése érdekében további tevékenységeket is végezhet.
A Magyar Gasztronómiai Egyesület közhasznú egyesület, illetőleg szervezet.
A Magyar Gasztronómiai Egyesület közhasznú tevékenységei az alábbiak:
1./ tudományos tevékenység, kutatás;
az a középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításában történő együttműködés közfeladathoz kapcsolódóan a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 5. § (3) bekezdése alapján;

2./ kulturális tevékenység;
a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre, társaséletre szerveződő közösségek tevékenységének, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása közfeladathoz kapcsolódóan a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 1991. évi XX. törvény 121. § a) pontja alapján;
A Magyar Gasztronómiai Egyesület közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg.
Az egyesület közhasznú tevékenységet folytat és nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenységre fordítja.
Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
A közhasznú szervezet működési és gazdálkodási rendje
A több tagból (személyből) álló legfőbb szerv, valamint a legfőbb szervnek nem minősülő ügyintéző és képviseleti szerv (a továbbiakban együtt: vezető szerv) ülései nyilvánosak.
A több tagból (személyből) álló legfőbb szerv évente legalább egy alkalommal köteles ülésezni, összehívására az ülés helyének és napirendjének meghatározására az elnök jogosult. A meghívót írásban, az átvételt igazolható módon kell elküldeni. A meghívónak tartalmaznia kell az egyesület nevét és székhelyét, az ülés időpontját, helyszínét és a napirendet. A meghívót az ülés napját legalább 15 nappal megelőzően kell kiküldeni.
Az ülést össze kell hívni akkor is, ha azt a tagok 1/3-a az ok és a cél megjelölésével kezdeményezik. (rendkívüli ülés)
Az ülés akkor határozatképes, ha azon a tagoknak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést 30 napon belül, ugyanezen napirendi pontokra ismét össze kell hívni, az újonnan megtartott ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, erre azonban a tagok figyelmét az eredeti meghívóban fel kell hívni.
A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni és új szavazást kell tartani.
A közhasznú szervezet vezető tisztségviselője lehet bármely nagykorú személy, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha az elnökség tagja jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki az elnökségi tagi feladatokat nevében ellátja. Az elnökség tagjára vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
A közhasznú szervezet éves beszámolóját a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel fogadja el.
A vezető szerv döntéseiről nyilvántartást kell vezetni, amelyből a vezető szerv döntéseinek a tartalma, időpontja és hatálya, illetőleg a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.
A vezető szerv döntéseit az érintettekkel írásban közli, a nyilvánosságot pedig erről minden esetben a hivatalos honlapján (www.gaultmillau.hu/buvos-szakacs). A közhasznú szervezet működésével kapcsolatos iratokba a tagokon kívül is bárki betekinthet, amennyiben 15 nappal korábban már írásban jelzi e szándékát. A betekintéskor azonban figyelemmel kell lenni a személyiségi jogokra és az adatvédelemre is.
A közhasznú szervezet működésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságát a hivatalos honlapján (www.gaultmillau.hu/buvos-szakacs) kell biztosítani.
A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni. A közhasznúsági beszámoló elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik.
A közhasznú szervezet köteles a közhasznúsági mellékletét a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig hivatalos honlapján (www.gaultmillau.hu/buvos-szakacs ) közétenni.
Az egyesület működése Magyarországra terjed ki.
Az egyesület jogi személy.
II.
A tagsági viszonnyal kapcsolatos rendelkezések
Az egyesület tagja lehet az a nagykorú természetes személy, valamint jogi személy, aki elfogadja a Magyar Gasztronómiai Egyesület alapszabályát, és vállalja az egyesület működéséhez és céljai megvalósításához szükséges kiadások fedezését és a megállapított tagdíj fizetését.
Új tagot az egyesület elnöksége - két régi tag ajánlása alapján - egyhangú döntéssel vesz fel.
A jogi személy tag a képviselője útján vesz részt az egyesület tevékenységében.
A tagsági viszony az elnökség döntésével jön létre.
Az egyesület pártoló tagja az lehet, aki a pártoló belépési nyilatkozatot aláírja, ezt pedig jegyzőkönyvileg is rögzítik. Az így belépő tag nem válik az egyesület rendes tagjává, de az egyesület munkájában, közgyűlésén stb. részt vehet, szavazati joga azonban nincsen és tisztségre sem választható.
A pártoló tagok közül a jogi személyek pártoló tagdíja minimum havi 4.000 Ft, azaz négyezer forint, míg a természetes személyeké pedig minimum havi 1.000 Ft, azaz egyezer forint.
A tagok jogai:
a.) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein, a közgyűlésen szavazati joggal rendelkezik, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalhat, feltehet kérdéseket, javaslatokat és észrevételeket tehet;
b.) választhat és választható az egyesület szerveibe;
c.) ügyintéző és képviseleti szerv tisztségviselőjévé választható és tisztségviselőt választhat.
A tagok kötelezettségei:
a.) az alapszabály betartása;
b.) a közgyűlés, az elnök és az elnökség döntéseinek végrehajtása;
c.) tagsági díj fizetése.
A tagsági jogviszony megszűnik:
a.) kilépéssel;
b.) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával a tagdíj egy évet meghaladó nem fizetése esetén;
c.) kizáró határozattal;
d.) törléssel a tag halála vagy a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnése esetén.
A tag az egyesületből való kilépését az elnökségnek köteles írásban bejelenteni, tagsági viszonya a kilépésről szóló írásbeli nyilatkozatának az elnökség általi átvételének a napján szűnik meg.
Ha a tag az egyesület alapszabályának a rendelkezéseit súlyosan vagy ismételten megsérti, úgy a közgyűlés kizárhatja. Az eljárás megindításáról a tagot az elnökség értesíti.
A kizárásról szóló közgyűlési határozatot az elnökség írásban, indokolással ellátva küldi meg a tagnak, aki a kizáró határozatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.
Tagdíj hátralék esetén a mulasztó tagot az elnökség az elmaradt tagdíj 15 napon belüli megfizetésére írásban felszólítja azzal a figyelmeztetéssel, hogy nem teljesítés esetén a közgyűlés a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel felmondhatja.
A felszólítás eredménytelensége esetén a közgyűlés felmondás döntéséről szóló határozatát az elnökség közli az érintett taggal, aki e határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.
III.
Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervei
a.) Közgyűlés
b.) Elnökség
c.) Pénzügyi Ellenőrző Bizottság
a.) Közgyűlés
Az egyesület legfőbb szerve tagok összességéből álló közgyűlés. A közgyűlést az elnök vezeti. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente össze kell hívni. Az összehívásra és a közgyűlés helyének meghatározására az elnök jogosult. A meghívót írásban, az átvételt igazolható módon kell elküldeni A meghívónak tartalmaznia kell az egyesület nevét és székhelyét, közgyűlés időpontját, helyszínét és a napirendet, azt írásban, az átvételt igazolható módon kell elküldeni. A meghívót a közgyűlés napját legalább 15 nappal megelőzően kell kiküldeni.
A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a tagok 1/3-a az ok és cél megjelölésével kezdeményezi. (rendkívüli közgyűlés)
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnök nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
A tag jogainak az egyesülettel szemben való gyakorlására meghatalmazottat bízhat meg, aki a közgyűlésen a tag jogait a tag nevében és a tag javára gyakorolja. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A meghatalmazás eltérő rendelkezés hiányában kiterjed a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlésre is.
A közgyűlés tagjai közül egyszerű szótöbbséggel választja meg a levezető elnököt, a két szavazatszámlálót, valamint a jegyzőkönyvvezetőt.
A közgyűlés határozatai a közgyűlésen szóban kerülnek kihirdetésre, valamint azokat a közgyűlés jegyzőkönyvében a jegyzőkönyvvezető írásban rögzíti. A jegyzőkönyvet az ülés végén a két szavazatszámláló aláírásával hitelesíti, valamint az elnök ellenjegyzi.
A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagoknak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést 30 napon belül, ugyanazon napirendi pontokra ismét összehívják, az újonnan tartott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, erre azonban a tagok figyelmét az eredeti meghívóban fel kell hívni.
A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni és új szavazást kell tartani.
A közgyűlés határozatait, döntéseit a hivatalos honlapján (www.gaultmillau.hu/buvos-szakacs) teszi közzé.
A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1 § (1) bek. 1. pont), élettársa (a továbbiakban együtt hozzátartozó) a határozat alapján
a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratának megfelelő cél szerinti juttatás.
Határozathozatal ülés tartása nélkül:
Az egyesület tagjai ülés tartása nélkül is hozhatnak határozatot. Az ilyen határozathozatalt az elnökség a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételtől számított nyolc napos határidőt kell biztosítani arra, hogy a szavazatukat megküldjék az elnökség részére.
Az ülés tartása néklüli döntéshozatal során a közgyűlés határozatképességére és szavazására vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.
Ha bármely tag ülés tartását kívánja, a közgyűlés ülését az elnökségnek össze kell hívni.
A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésétől számított három napon belül – az elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal akként, hogy azt az egyesület hivatolos honlapján (www.gaultmillau.hu/buvos-szakacs) közzéteszi. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beékezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
A közgyűlés kizárólagos hatásköre:
a.) az alapszabály megállapítása és módosítása;
b.) az egyesület megalakulásának, feloszlásának, valamint más társadalmi szervezettel történő egyesülésének a kimondása;
c.) az elnökség évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadása;
d.) az éves költségvetés elfogadása;
e.) a gazdálkodásról szóló beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f.) az elnökség tagjainak, az elnöknek 5 (öt) évre történő megválasztása, valamint további tisztségviselők megválasztása és díjazásának megállapítása;
g.) a közhasznúsági beszámoló elfogadása;
h.) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
i.) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
j.) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjainak vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
k.) a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
l.) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
m.) a végelszámoló kijelölése.
A vezetők és tagok megválasztása nyílt szavazással történik.
A tisztségviselők megválasztásához minősített (2/3-os) többséggel hozott határozat szükséges.
Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
b.) Elnökség
Az elnökség 5 (öt) tagból álló testület, melynek, melynek tagja csak olyan személy lehet, aki tagja az egyesületnek. Az elnökség tagjai közül elnököt választ. Az elnökség működésének szabályait külön szabályzatban állapítja meg. Az elnökség tagjait a közgyűlés 5 (öt) évre választja.
Az Egyesület Elnöke:
név: Molnár Tamás
lakcím: 1011 BP Szilágyi Dezső tér 1.

Az Egyesület elnökségének tagjai:
név: Vomberg Frigyes
lakcím: 2000 Szentendre, Szűcs József u. 47.

név: Auguszt Olga
lakcím: 1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 14-16.

név: Takács Lajos Attila
lakcím: 8300 Tapolca, Alkotmány u. 5/B.

név: Andrusch Péter
lakcím: 1025 Budapest, Páfránykert u.7.
Az elnökség tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha az elnökség tagja jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki az elnökségi tagi feladatokat nevében ellátja. Az elnökség tagjára vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
Nem lehet elnökség tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet elnökség tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet elnökség tagja az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Nem gyakorolhatja a közügyeket és ezáltal nem lehet az Elnökség tagja az, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy azok gyakorlásában részt vegyen.
Az Elnökség tagja elnökségi feladatait személyesen köteles ellátni.
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet elnökségének tagja az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
Megszűnik az elnökség tagjának megbízatása
a.) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b.) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c.) visszahívással;
d.) lemondással;
e.) az elnökség tagjának halálával;
f.) az elnökség tagja cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g.) az elnökség tagjával szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
Az elnökség feladata:
a.) a közgyűlés előkészítése,
b.) az egyesület évi költségvetésének elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése,
c.) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
d.) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
e.) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
f.) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
g.) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h.) a tagság nyilvántartása;
i.) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j.) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k.) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
l.) a tag felvételéről való döntés;
m.) szakbizottságok létrehozása.
Az elnökség ülését az elnök legalább negyedévenként hívja össze és vezeti. Az elnökség üléseire a napirendet is tartalmazó meghívót írásban, az átvételt igazolható módon kell elküldeni. Az elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen az elnökség tagjainak több mint a fele jelen van. Az elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg, két tag jelenléte esetén egyhangú döntés szükséges.
Az elnökség a határozatait nyílt szavazással hozza meg.
Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1 § (1) bek. 1. pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
Az elnökség jogosult szakbizottságokat kialakítani, azok feladat- és hatáskörének világos rögzítésével.
Az elnök jogai és kötelességei:
Az elnök
• a közgyűlést bármikor összehívhatja, arról értesíti a tagságot és az egyesület szerveit;
• a közgyűlés által hozott határozatokat ellenjegyzi;
• közgyűlés napirendi pontjait meghatározza;
• a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja;
• a kiadások számláit ellenőrzi;
• megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez;
• harmadik személyekkel való szerződések megkötése;
• a tagság észrevételeit bármikor figyelembe kell vennie, a közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie;
• a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell;
• az egyesület tevékenysége során keletkezet dokumentációk ellenőrzése.
Az elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az így összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
Az elnökség tagjai segítik az elnököt a munkájában.
c.) Pénzügyi Ellenőrző Bizottság
Pénzügyi Ellenőrző Bizottság 3 (három) tagból áll, megbízatásuk 5 (öt) évre szól. A bizottság feladata az egyesület működésének és gazdálkodásának az ellenőrzése.
A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke:
név: Pollok László
lakcím: 1052 Budapest, Sütő u. 2.

A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjai:
név: Szilágyi Dénes
lakcím: 1116 Budapest, Fehérvári út 198.

név: dr. Soos Tamás
lakcím: 7626 Pécs, Lenke utca 2.
A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság évente legalább egyszer ülésezik, az ügyrendjét maga határozza meg. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság akkor határozatképes, ha azon az ülésen tagjainak több mint a fele jelen van. A döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg, két tag jelenléte esetén egyhangú döntés szükséges. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság a döntéseit nyílt szavazással hozza meg.
A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjai a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
A Pénzügyi Ellenőrző Bizottsági tagság megszűnésére az Elnökség tagi megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a Pénzügyi Ellenőrző Bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy elnökségi tagjához intézi.
A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak visszahívására és új tag megválasztására a közgyűlés jogosult. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak visszahívása akkor lehetséges, ha az Alapszabály rendelkezését nem tartják be, vagy büntetőeljárás hatálya alatt állnak.
A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá közhasznú könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról vesz tudomást, hogy
a.) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,
b.) a vezető tisztségviselő felelősségét megalapozó tény merült fel.
Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv jogosult.
Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéséket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagja jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki az elnökségi tagi feladatokat nevében ellátja. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjára vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. Nem lehet a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
Nem lehet a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagja az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Nem gyakorolhatja a közügyeket és ezáltal nem lehet a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagja az, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy azok gyakorlásában részt vegyen.
A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagja feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a.) a közgyűlés tagja, illetve az elnökség tagja (ide nem értve az egyesület közgyűlésének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be);
b.) a közhasznú szervezettel a megbízásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
c.) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d.) az a.)-c.) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának elnöke vagy tagja az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
e) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
f) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
g) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
h) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
Az egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag a tudomására jutástól számított harminc napon belül bíróság előtt megtámadhatja.
IV.
Az egyesület jogképesség és képviselete
Az egyesületet az elnök képviseli.
Az egyesületet az elnök képviseli, aki önállóan jogosult az egyesületet jegyezni oly módon, hogy az egyesület előírt, előnyomott, vagy nyomtatott neve alá a nevét önállóan írja.
Az egyesület pénzforgalmi számlája felett az elnök önállóan jogosult rendelkezni.
Az elnökség által meghatalmazott egyesületi tag az elnökség határozatában megjelölt összeg erejéig önállóan jogosult az egyesület pénzforgalmi bankszámlája felett rendelkezni.
Az egyesület pénzforgalmi számlája feletti rendelkezést a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság ellenőrzi.
V.
Az egyesület gazdálkodása
Az egyesület bevételei:
a.) tagdíj
b.) önkéntes támogatások
c.) üzleti tevékenység
A tagdíj mértéke:
18.000.-Ft/év, azaz tizennyolcezer forint/év, mely összeg a tárgyév március 15. napjáig fizetendő. A tagdíj összegét a közgyűlés évenként felülvizsgálja és meghatározza.
Az egyesület vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.
Az egyesület gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, kizárólag az alapszabályban meghatározott célra fordítja.
Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok a tartozásokért a tagdíj befizetésén túl nem felelnek.
Az egyesület megszűnése esetén a megmaradó vagyonról az egyesület közgyűlése dönt.
VI.
Az egyesület megszűnése
Az egyesület megszűnik:
a.) feloszlását a közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbségével kimondja;
b.) más társadalmi szervezettel egyesül;
c.) az egyesület megszűnését bíróság megállapítja.
d.) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
e.) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
VII.
Záró rendelkezések
Az egyesület tevékenységének és gazdálkodásának az adatait évente egy alkalommal a hivatalos honlapján (www.gaultmillau.hu/buvos-szakacs) nyilvánosságra hozza.
Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, pártokat nem támogat, képviselőjelöltet nem indít és nem támogat, tevékenységét pártoktól függetlenül fejti ki.
Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók.
Budapest, 2014. október 19.


Molnár Tamás elnök