Menü
Rövid URL

Előkarácsonyi merítés

Image1

Követni is alig lehet, annyi sörbemutató volt most a karácsony előtti időszakban. Akik ismernek, tudják, hogy mennyire nem vagyok híve a karácsonyi fűszerekkel telepakolt söröknek, így nekem külön öröm volt, hogy az idei év talán még kevésbé szólt az alkalmi sörökről. Egyszerűen csak jöttek új sörök, semmi mézeskalács, szegfűszeg, narancshéj, tűlevél, toboz és egyéb. Ezt ezren ezerféleképpen gondoljuk, engem például simán feldob egy ice cream-caramel stout ötlete, de a tökös vagy a mézeskalácsos sörnek még a gondolatától is feláll a szőr a hátamon.

A csoki és a menta persze kivételek. A mentás csoki főleg. Amíg van After Eight, nagy probléma nem történhet.

A most kóstolt tételek közül kettő újonnan jött ki, az egy kivételt (Másik sör) csak azért tettem be, mert annyira tetszett.

Elöljáróban talán annyit, hogy mindhárom simán befektethető a fa alá, egyik sem csapba kiöntős darab.

A Gólem újra főzdét váltott, most épp a Horizont kőbányai bázisán gondolta újra a sokunk által nagyon kedvelt Repetát. Érdekes a sör evolúciója: IPA felé hajló, szupervirágos APA-ból az évek alatt egyre inkább ivósörré vált. A jelen generáció egy szuper sör, jól felépített, egyszerű malátaalappal, szépen tervezett, alig keserű, de a végére citromfüvesen, narancsosan, vágott füvesen muzsikáló komlózással, karamelles emlékkel. A hidegkomló nem hozott zöldséges jellegeket, az aromajegyek jól követhetőek. Bárhol, bármikor iható, semmi oka a szégyenre. Viszont nekem még mindig az első az etalon. értem én az ivósörös metamorfózist, csak egyet nem értek vele. Ettől függetelenül egy pazar főzet, bárkinek ajánlanám.

A Szent András Sörfőzde már-már hagyományossá vált karácsonyi söre, a mindig megújuló Esthajnal idén egy csokis-mentás stout lett. Nagyon kíváncsi voltam rá, tényleg nagyon szeretem a csoki-menta kombót, a sör viszont ehhez képest csalódás volt. Kicsit erősebben karamellás, alig hamus-dohányos malátaalapon eleint egy kissé geil tejcsokoládés, sűrített tejes világ nyílik ki, amit egy nagyon enyhe, szárazabb érzetet adó kakaóbabos vonal követ. Középtájt felsejlik a menta is, végigkísérve a kortyot egész útján. Alapjában véve nem a koncepcióval van bajom, hanem a kivitelezéssel: egy csokis-mentás stout ne legyen kompromisszumos, közérthető. Legyen vad, legyen tömény, extrém, hajtépős. Legyen olajosan csokoládés az alap, kőkemény a menta, érezzem azt, hogy egy esszenciát iszom. Az a vásárló, aki egy ilyen sört vesz, egyértelműen nem ivósörnek veszi. Bele akar csapni a sűrűjébe és felejthetetlen élményt akar. Ehhez pedig szerintem kevés az Esthajnal. Nem nagyon érzem technikai hibáját, könnyen adja magát, jól csúszik, de a kompromisszumosság szerintem elveszi az erejét.

Végezetül jöjjön egy kispesti fűszerbolt, a Másik Bolt saját gerillasöre, ami nekem csak most akadt a kezembe, de milyen jó, hogy beleakadt. A Másik sör egészen pontosan azt adja, amit előre is ígér: ez egy egyszerű, de jól elkészített american amber ale. A malátabázis mélyen, enyhén pörkölten karamelles, nagyon kicsit füstös, tözeges, egyálatlán nem geil. A krémes kortyot jól kíséri az amerikai komlózás érezhető fenyőgyantás, citrusos és korianderzöldes világa, az egyensúly közel tökéletes. Az utóíz édeskés, enyhén keserű, limehéjjal fűszerezett. Tökéletes ivósör, remek kompozíció.

Ide még nem érkezett hozzászólás.

A bejegyzésekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá. Itt regisztrálhat.