Menü
Rövid URL

Csodafurmint - Kikelet Váti 2015

Kikelet stephanie
Berecz Stéphanie (fotó: vinisfera.pl)

Pflanzer Sándor, az Aranysörte Kézműves Borászat gyakorló borásza elég sommás véleményt fogalmazott meg a Furmint Február központi eseményén kóstolt borokról. „Majdnem minden termelő pontosan ugyanazt a célt tűzte ki maga elé: elkészíteni a tökéletesen jellegtelen, minden egyediséget nélkülöző bort.” Szerinte hiba ezt az „alapvetően jó savtartó fajtát” azért leszedni „19,5 cukorfokkal, mert a szikár boroké a világpiac”. Én nem voltam ott a kóstolón, de könnyen el tudom képzelni, hogy igaza van - ebben az utcában én is megfordultam.

Hozzászólás hozzászólást követett, és a furmint becsületét védők részéről fölmerült, hogy a kritizálók valójában idegen érdekeket képviselnek: az olaszrizling ügynökei. Következésképpen bírálatukat nem lehet és nem is kell komolyan venni, hiszen fizetett zsoldosok: azért fúrják a furmintot, hogy az olaszrizlinget helyzetbe hozzák. Sajátos gondolatmenet, és ismerve Pflanzer Sándor munkásságát, mélyen megalapozatlan: az olaszrizlinget metszőbb kritikával talán még senki nem illette (legalábbis magyarul (Matt Kramer)).

Én azonban szeretem az olaszrizlinget, és ha magamba nézek, azt is el kell ismernem, hogy munkálkodik bennem egyfajta elégedetlenség: meggyőződésem, hogy a kóstolható eredményekhez képest a száraz tokaji furmint alá túl gyorsan ácsoltak trónt. És mivel mostanában sok szép olaszrizlinget kóstoltam, úgy éreztem, hogy ideje szembesülnöm az aktuális furmintcsúcsok valamelyikével. A leggyakrabban szemem elé kerülő név a Kikelet Vátié volt, ezért emellett döntöttem. A kóstolást ugyan csak privát ellenőrzésnek szántam, az eredmény azonban annyira meglepett, hogy nem hallgathatok róla. Ilyen remek furmintot régóta nem kóstoltam (már amennyiben Bott Judit furmintjait nem számítom).

Kikelet szortiment
Száraz Kikeletek (fotó: bortarsasag.hu)

Az illat csak közepesen intenzív, ám annál lehengerlőbb. Nem gondoltam volna, hogy lesz még furmint, amit gyümölcsbombának kell neveznem. Körte, sárgabarack, szegfűszeg, bodza – meseszép, bármilyen zavaró jegy nélkül. A hordót észre sem venni. Szájban ugyanez a vonzó aromavilág folytatódik, de még határozottabban. Telt, széles, szuper gyümölcsös, a maradékcukor jól adagolt (melegebben azért eluralja a kortyot (8 gramm)). A textúra, jobb szó híján, zsíros. Sajnos az idillt az almasav rombolja szét, amely az eleganciának esélyt sem ad, és meghatározza a lecsengést.

Mint a fentiekből kitűnik, a lelkesítő élmény igencsak orrnehéz volt: aromaszegénység helyett gazdagságot kaptam, viszont az ablakon visszamászott egy régi furmint-problémám, az almasav. Lehet, hogy ez egyéni érzékenység, lehet, hogy a savösszetétel vagy a bor arányainak függvénye, nem tudom, de ebben a konkrét esetben szinte összegyűrte a bort a kortyközéptől: lehetetlen volt másra koncentrálnom. És így egyáltalán nem esett jól inni. Szagolni, szájban forgatni 15 pont, lenyelni, a lecsengésen mélázni jó indulattal 10. A mellette kóstolt Villa Tolnay Rajnai Rizling nem ennyire megkapó, ám az egyensúly és az elegancia jóval magasabb fokán áll (pedig az is maradékcukros). Koloritban a Váti körelőnnyel nyer, de kompozícióban labdába sem rúg.

Miközben nagy és tanulságos élmény volt, rengeteg kérdést vetett fel. Az első és legfontosabb: ez nem ámítás, lehetne ilyen is a furmint? Mert, ha igen, akkor a fenntartásaimmal együtt is élni tudnék ezzel a fél-boldogsággal. Ez egy olyan stílus, amit örömmel tanulnék meg. És akkor a Kikelet-specifikus kérdéseim: Hogyan lett ez a furmint gyümölcsbomba? Más évjáratokban is ilyen? Ha nem, miért nem? A spontán erjesztés teszi? Vagy a terület? Vagy sok kis mozaikból áll össze? Csak a Váti ilyen vagy a többi furmintjuk is? Kihagyhatatlan elem a maradékcukor? És az almasav?

Mindenesetre aki szereti a furmintot, és nem sajnál 6000 forintot egy palackra, az addig fusson, amíg van belőle. Erről a borról valószínűleg évek múlva is beszélni fognak.

6 hozzászólás

A bejegyzésekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá. Itt regisztrálhat.

rszabi

A feltett kérdésekre nincsenek abszolút válaszok, de az én tapasztalatom az, hogy a Váti dűlő kimagaslik a Kikelet szortimentből, meg úgy nagyjából az egész tokaji száraz palettából és igen kell a maradékcukor ilyen élményt nyújtó (fél)száraz furminthoz.
A csúcs (legalábbis szerintem) a 2009-es volt egyébként.

alfoldimerlot

@rszabi: Időközben megkóstoltam a Váti Hárslevelűt, és semmilyen hasonlóságot nem sikerült fölfedeznem. Nincs egyetlen vonása, ami a Furmintra emlékeztetne.
Ugye a 2009-es Váti Furmint is egy markánsan gyümölcsös bor volt, de az a vérnarancs, mandarin vonalon mozgott?

jackrose

Ma kóstoltam, beraktuk egy szemtelen, 'real 7 pontos' nemzetközi mezőnybe. (Cloudy Bay, Two rivers, Paco&Lola, Loch, Knebel Uhlen)
Értékelhetetlen sajnos, ez a valóság, 5 pont max., bántó savanyúság végig, én az aromagazdagságot sem éreztem.
Nem tudom, hogy hibás volt-e a palack, de a fenn említett sor felmosta a padlót vele, kegyetlen tapasztalás...

jackrose

@alfoldimerlot:

Nem szemrehányásképpen írtam, csak a tárgyilagosság kedvéért.
Nincs kizárva, hogy volt valami baja a palacknak, bár én tipik borhibát nem tudtam detektálni benne...