Menü
Rövid URL

Elmebajnokság

Richard Hemming talán még Master of Wine tanulmányai részeként megszövegesített néhány érdekes adatot a borvilágról. Én inkább borokra, mint adatokra kapom fel a fejem, de erre felkaptam. A cikk izgalmasabb állításaiból átültettem néhányat magyarra, és egy-két hazai vonatkozási pontot is beleaprítottam (nem eleget - minden kiegészítést köszönettel veszek).

Alfredo maestro
Szellős szőlő - Navalcarnero, Spanyolország (fotó: http://www.josepastorselections.com)

Bemelegítő tényként az országok, ahol a legnagyobb területen terem szőlő. Ezt még én is tudom, hiszen nemrég írtam arról, hogy Spanyolország lett a világ legnagyobb bortermelője. Pünkösdi királyság volt, általában a harmadik szokott lenni, de Franciaország és Olaszország átmeneti gyengélkedése miatt 2013-ban az élre ugrott. Termőterületben azonban örökös nyerő, és ebből azonnal látható is, hogy terület és termelés között nem egyenes az arányosság. A csekély csapadék miatt a tőkesűrűség Spanyolországban gyakran szélsőségesen alacsony.

A 2015-ös OIV statisztikák meglepő ténye, hogy termőterületben Kína följött a második helyre, éppen csak megelőzve Franciaországot. Európán belül Olaszország a harmadik, őket nagy lemaradással követi Portugália és Románia.

Melyik a legnagyobb összefüggő borrégió? Languedoc Franciaországban, amely a maga 200 ezer hektárjával 25 százalékkal nagyobb, mint Ausztrália szőlőterületei összesen. A legnagyobb eredetvédelmi körzet Európában Bordeaux, ami kétszer akkora, mint Rioja, és négyszer akkora, mint Burgundia. A legkisebb eredetvédelmi körzet a La Romanée Burgundiában, amelynek mind a 0.85 hektárja a Domaine du Comte Liger-Belairhez tartozik. A legnagyobb dűlőként Monterey County-t tartják számon, Kaliforniában (2800 ha). A legkisebb pedig a Krug tulajdonában lévő Clos d'Ambonnay, amely 0.68 ha.

Leandre chevalier
Kicsit sűrűbb lett, hagyhatom? - Léandre-Chevalier Bordeaux-ban (fotó: www.forbes.com/)

Tőkesűrűség tekintetében Bordeaux áll az élen. A Château Croix-Mouton egyik merlot ültetvényén 20 ezer tőke/ha a sűrűség, a Domaine Léandre-Chevalier-nek pedig van egy 33 ezer tőke/ha-os területe. Ez már vicckategória, de a loire-I Domaine de Bellivière kísérleti ültetvényén 40 ezer tőke/ha a sűrűség. A másik véglet a Vinho Verde Portugáliában, ahol a szőlő beleolvad a környezetbe: helyenként 625 tőke jut egy hektárra.

A hozamkorlátozás valószínűleg a modern borászat sarokköve, és máig késhegyre menő viták kiváltója. Az egy tőkére jutó hozam kiszámolása nem egyszerű és nem tévedésbiztos. 130-160 kg szőlőből készül 100 liter bor. Amennyiben a burgundiai Le Musigny esetében egy hektárról 3500 liter bor készül, akkor ez kb. 5000 kg szőlőt jelent, és mivel a tőkesűrűség 10 000/ha, így kiszámítható, hogy egy tőkén fél kg szőlő terem, ami fél palack bornak felel meg. Itthon pl. a Mátrában borászkodó Losonci Bálint 2 kg fölé soha nem megy, és a hozam általában 0,5-1 kg között mozog. Minőségi borok esetében a 1,5-2,5 kg/tőke tekinthető átlagos terhelésnek.

A legalacsonyabb hozammal az édesbor termelők kénytelenek dolgozni, a Château d'Yquemnél állítólag egy tőke egy pohár bort terem (kb. 0,125 l). Tokajban is hasonló a helyzet. Ami a másik végletet illeti, a görög retsina alapanyagát adó savatiano fajta akár 250 hl/ha-os termésátlagra is képes (minőségi bor esetében a 40-60 hl/ha tekinthető átlagosnak).

To kalon
Aranyár - To Kalon, Napa-völgy (fotó: www.guildsomm.com)

A Tokaj Kereskedőház 2015-ben 140-150 forintos felvásárlási árat ajánlott a gazdáknak. Jásdi István a napokban írt arról, hogy a Balatonnál 90 forint az olaszrizling felvásárlási ára. Ferran Centelles pedig augusztus végén sajnálkozott azon, hogy a spanyol borok azért számítanak annyira jó vételnek, mert a szőlő 90 százalékáért a gazdák nem kapnak többet, mint 150 Ft/kg.

Nézzük meg, hogy valóban szomorúak-e ezek az adatok, és mihez képest szomorúak! 2015-ben Kaliforniában egy tonna kék borszőlő ára átlagosan 738 USD volt, ez kb. 200 Ft/kg. A legendás To Kalon dűlőből származó cabernet tonnája azonban 50.000 USD is lehet, ami közel 14 000 Ft/kg. Nicolas Potel, az ismert burgundi négociant 2014-ben azt nyilatkozta, hogy a 1er cru területekről vásárolt szőlő ára 60-100 euró között mozog. Champagne-ban a grand cru villages-okból származó szőlő kilója 2014-ben 6 és fél euróval (kb. 2000 Ft) döntött rekordot.

Le montrachet
744 000 Ft/m2 - Le Montrachet (fotó: http://next.liberation.fr/)

A szőlő árát alapvetően befolyásolja a terület ára. A leghajmeresztőbb árakkal természetesen Burgundiában találkozunk. Egy hektár grand cru területért átlagban 4 millió eurót kérnek. 2012-ben Francois Pinault 1 millió eurót fizetett egy 0,042 hektáros parcelláért a Le Montrachet-ban, amiből 24 millió euró/ha adódik.

A legfrissebb adatok szerint Napában átlagban 775 ezer dollár egy hektár (kb. 210 millió forint). Olaszországban Barolo és Montalcino a legdrágább: 1 millió euróba is kerülhet egy jobb dűlő hektárja (Chiantiban megúszhatjuk 160 ezer alatt). Franciaországban Languedoc a legolcsóbb, rongyos 15 ezer euróból kijön egy hektár.

Régi bogaram, hogy az idősebb tőkék termése összetettebb, strukturáltabb bort ad. Hogy az öregkori bölcsesség mikor csap át demenciába, arról persze fogalmam sincs. A legidősebbként nyilvántartott tőke Mariborban található, és nagyjából 400 éves lehet. A legidősebb hitelesített korú ültetvény azonban újvilági, az ausztráliai Barossa-völgyben virulgat, és nagyjábó 2000 palack bort ad. Máig művelt 19. századi szőlők Kaliforniában is találhatóak. Európában a filoxéra miatt csak foltokban lelhetőek fel 1900 előtti tőkék.

A legmagasabban fekvő dűlő nem a Fenner. Ami azt illeti, az 1000 méter mélyföldnek hat az argentin Altúra Maximához képest, amely 3000 méter magasan fekszik. Állítólag az innen származó malbec is a csúcsokat ostromolja.

Lerkekasa
Fjordbor - Lerkekasa, Norvégia (fotó: www.hanen.no/)

A sarkokhoz legközelebb eső szőlőtermő terület Norvégiában található (60º). Legközelebbi versenytársa a déli féltekén az új-zélandi Central Otago (46º).

De hol vannak az egyenlítőhöz legközelebbi szőlők? A válasz: meghökkentően közel az egyenlítőhöz. A brazíliai São Francisco régióban (9º) pl. nem az évszakok változása szabályozza a növekedési ciklust, hanem, hogy locsolnak-e (amúgy legalább kétszer szüretelnek évente). Az északi féltekén a 9º hosszúsági fokon Etiópia fekszik, és az Awash borászat többek között chenin blanc-ból, barberából és sangioveséből készít bort. A pálmát azonban a kenyai Rift Valley borászat viszi el, amely mindössze 0.6º-ra fekszik az egyenlítőtől. Akit érdekel, itt olvashat Leleshwa néven forgalmazott boraikról.

A hőrekord azonban meglepő módon nem Kenyáé. A pálma a dél-spanyol Jerezé: itt az átlag hőmérséklet a tenyészidőszakban 21,9 ºC. Néhány kihívója: a Barossa-völgy Ausztráliában (19,8 ºC), Madeira (20 ºC), és Apúlia Dél-Olaszországban (21 ºC). A leghidegebb borvidék Sussex Angliában (14,1 ºC), ezt követi a Tazmániában található Launceston (14,4 ºC).

Az albarinóról ismert Rías Baixas a legcsapadékosabb borvidék 1786 mm-rel. A legszárazabb Washington állam 227 mm-rel, ami már sivatagi viszonyokat jelent. (Szekszárdon az éves csapadékmennyiség 600 mm körül alakul, Egerben valamivel több, Tokajban valamivel kevesebb.)

2 hozzászólás

A bejegyzésekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá. Itt regisztrálhat.

akov

Köszi a szemlézést. A Proweinon kóstoltam a Domaine Léandre-Chevalier borait, ami egy erősen különutas pincészet. Saját magukat "Bordeax fekete bárányaként" reklámozzák. Az említett terület a Gironde-ban lévő szigeten van, amit mindig is gyenge minőségű területnek tartottak. Az üledékes talaj és a folyó miatt a talajvíz az egekben van, gyakorlatilag a szőlő "be van úsztatva". Mielőtt bárki rohanna és rendelne ezekből, a pince borai enyhén szólva sem keltenek revellációt. Kevés ként használnak, vagy talán nem is, van mondjuk egy kénmentes boruk, ami nem rossz, de semmi különös...