Menü
Rövid URL

Használati utasítás - Villa Tolnay

Villa tolnay st%c3%a1b
Nagy László és Philipp Oser (fotó: eszakipart.hu)

A népi bölcsesség szerint régen rossz, ha egy borhoz használati utasítás kell. Szlogenként ez tagadhatatlanul jól hangzik, de ha minden élvezetről le kellene mondanom, amihez a maga idején használati utasításra szorultam, egyik pillanatról a másikra eltarbélásodna az életem.

A 2015-ös Villa Tolnayakba nem lehet közvetlenül belépni. Jelszót nem kérnek, de a nyitás késleltetéssel működik. A helyzet kétségtelenül szuboptimális. A megoldás azonban nem kerül sokba: adjunk nekik időt és levegőt.

Öt évvel ezelőtt játszottam el a gondolattal, hogy amennyiben egy külföldi kereskedőnek 5 pincén keresztül kellene bemutatnom a magyar borászat helyzetét, akkor kiket választanék. Az akkori listám így nézett ki: Nyakas Pincészet, Szepsy István, Gere Attila, St. Andrea és Bussay László. (Bűvészkedhettem volna garázsborászatok mikrotételeivel, de az nem ad reprezentatív képet; illetve más nevekből is összeállíthattam volna a keresztmetszetet, de egyetlen alternatíva sem tűnt lényegileg jobbnak.) Ha ma futnék neki a listaállításnak, két helyen változtatnék: a St. Andreát a Heimannra cserélném, mert Eger stagnál, Szekszárd fejlődik, illetve a Bussay László halálával megüresedett helyet balatoni pincének adnám, és az utóbbi években a Villa Tolnaynál senki nem mutatott következetesen többet.

Villa tolnay amfora
A dicső jövő (fotó: facebook.com)

A 2015-ös Villa Tolnay-borok egytől-egyig értékesek, a szerkezet, az egyensúly, a koncentráció egyértelműen az erős magyar átlag fölé emeli őket. Mindegyik meghálálja az elmélyült figyelmet, a türelmet - a gond csak az, hogy a többségük nemcsak meghálálja, hanem követeli is. Hepciásak, még azok is, ahol szellőztetés nélkül sincs gond az illattal, a színek csak egy szűk hőmérsékleti tartományban tárulnak fel. Hál' istennek, a hordóhasználat az elmúlt 2-3 évben finomodott. Az általam kóstolt sorban az egyetlen megingás a vörös volt: a 2011-es Magnus (illó általi halál).

Villa Tolnay Zöldveltelini Tavasz 2015

Nem az illat fogja eladni. Nyitáskor hervasztóan fülledt, ám kóstolva már ekkor is érződik, hogy ez kozmetikai probléma. 24 órával később az odőr fölszállt, igaz, alig maradt valami a helyén (florális, vegetális mocorgás). Az osztrák derékhad tüchtig, gyakran parfümösbe hajló buzgólkodásához képest, ez egy albínó ibolya. De a korty, az egyensúly annál meggyőzőbb és megnyerőbb. Csipetnyi maradékcukor kerekíti, ami finoman alájátszik a gyümölcsöknek. Okos konstrukció. Itthon talán senki más nem tesz ennyi matériát és melót az alapborába. 11 pont és best buy. 1790 Ft

Villa Tolnay Zöldveltelini (Föld) 2015

Jóval több fa, mint a Tavaszban, viszont nyitáskor sem fülledt. Az illatkép mintha bemozdult volna, életlen, elmosódott. Az idő ennek is jót tesz: egy nappal a bontás után szépen összerakja magát. Tiszteletet ébresztően komoly bor. Az illatban a tolerálható szintű fás jegyek mellett kandírozott citromhéj, sárgadinnye és virágok. Kóstolva tiszta, erőteljes, koncentrált és varratmentes. A sima felszínt a zárásban enyhe cseresség borzolja. Nem vonzó bor, de az egyensúly és a koncentráció osztályon felüli. A zöldveltelinit ne keressük benne! Úgy sejtem, hogy 1-2 év palackérés a javára fog válni. Fölfelé nyitott 12 pont. 3750 Ft

Villa Tolnay Sauvignon Blanc 2015 (amphora)

A famentes Villa Tolnay csúcsbor. Lassan egy évtizede vágytam erre. Nem feltétlenül sauvignon blanc-ból. De az eredmény így is meggyőző. Ez volt az első reakcióm. Aztán kiderült, hogy ez sem teljesen fátlan. Ettől persze nem lett rosszabb.

5 hónapon át egy 270 literes és két 170 literes Légli amforában erjedt cefrével együtt. Ezután fél évet még lehúzott egy 500 literes Stockingerben. (A mennyiségi eltérést, gondolom, a cefre magyarázza.)

A Zöldveltelininél határozottan intenzívebb illat, és egy fokkal a fajtajelleg is erősebb. De azért kontinensek választják el a reduktív SB-ok világától. Az illat virágos, mandarinos, kandírozott limehéjjal, vegetális és kovaköves jegyekkel. Kóstolva feszes, vibráló, savra épülő szerkezet. A sav nem éles, nem csupasz és nem savanyít, de magára vonja a figyelmet. A korty ízgazdag, telt, texturálisan izgalmas, a lecsengés hosszú. Az utolsó kortyok a bontást követő ötödik napon is rendületlenül hozták a formájukat. Az én ízlésem szerint ez most az egyik legjobb magyar fehér a piacon (igaz, ez a piac elég szűk: kizárólag a Villa Tolnaynál kapható). 14-15 pont - 3750 Ft.

A 2016-os szüretnél további három amforát - 500 literes Sirio Anfore - helyeztek üzembe. Az erjedésről készített videó itt látható.

Villa Tolnay Olaszrizling Tavasz 2015

Az illat ezúttal nem fülledt, viszont érezhetően kénes. Igazából csak a harmadik napra tisztult ki, ekkora egy átlagosan intenzív és szolidan vonzó virágos, vegetális, vaníliás konstellációnál állapodott meg. Kóstolva azonnal feltűnik a remek egyensúly. A sav nem vágtat, nem húz, hanem finoman vibrál és tart. Kerek és komplex. Nem különösebben gyümölcsös, ám annál szeretetreméltóbb. Akit a szerencse, a nátha vagy a bölcs türelem átsegít a nyitáskor tapasztalható kellemetlenségeken, az örömét fogja lelni ebben a borban. 12 pont és best buy. 1790 Ft

Villa Tolnay Olaszrizling 2015

Újabb remek bor, és annál bosszantóbb, hogy ezt megint csak a türelmesek tudhatják meg. Nyitáskor kén és vanília felhőbe burkolózik. A szagból csak a harmadik napra lett illat. Kóstolva azonban az első perctől világos, hogy az egyik legjobb magyar olaszrizling. Kerek egész, nem igényel magyarázatot. Az egyensúly és a szerkezet kifogástalan. Arra nem fogadnék, hogy közönségkedvenc lesz, a fajta lehetőségeit felbecsülni azonban remek alany. 13-14 pont és best buy. 2500 forintért ez egy gazdaságos olaszrizling-etalon.

Villa Tolnay Rajnai Rizling Tavasz 2015

Előre fáztam tőle - túl sok német és elzászi rieslinget ittam az elmúlt években. A megoldás kézenfekvő: magyar mércével kell mérni. Ha sikerül előhívnunk ezt a sajátos, hordós, mackós, tompább koordinátarendszert, akkor ez a bor rögtön az élvonalban találja magát. Az anyagot itt sem spórolták ki, az illat levegőztetés nélkül is rendben van (és levegőztetéssel sem lesz belőle Ürziger Würzgarten). A maradékcukor szépen besimul, a korty arányos és kiegyensúlyozott. A végén kissé túlteng a fanyarság, de így is messze az ára fölött teljesít. 12-13 pont és best buy 1790 forintért. Biztos vagyok benne, hogy 1-2 év csak jót fog neki tenni.

Villa Tolnay Rajnai Rizling 2015

Hasonlít egy német rieslingre. De mindenekelőtt remek bor. Őszibarackos, narancsvirágos, krétás illat, amit csak szerényen keretez a hordó vaníliája. A sav, a maradékcukor, a test ritkán tapasztalható egyensúlyt mutat. Üvegszerűen tiszta. Komplex és izgalmas. A hordó csak a korty végén, némi cseresség formájában köszön be. A lecsengés hosszú, az ideálisnál több fanyarsággal. Csiszolt és kulturált - az egyik legszebb magyar bor. 14-15 pont és brutális best buy 2750 forintért.

Villa Tolnay Chardonnay 2015

Kilóg a sorból. Túlérett, súlyos, barokkosan színpompás bor. Itt írtam róla részletesebben. 12 pont3750 Ft

Villa Tolnay Magnus Merlot 2011

Szintén kilóg a sorból: az egyetlen, amelyből sem az idő, sem a levegő nem farag jó bort. Pedig ígéretes alapanyag, ám a határozott illó és a bizonytalan brett visszahúzza. A tannin nem kevés, a sav sem. Gyümölcsös, meglepően fiatalos bor. Az élvezeti értéke a gixerekkel együtt is eléri a 9 pontot, de a fehérek mellett ez kontúros kudarc. Nekem valami mégis azt súgja, hogy lesz még nagyon jó Villa Tolnay vörös.

Lábjegyzet: a nyitás utáni fülledtséggel, a redukcióval, a kénnel valamit kezdeni kell. Ez a konstelláció szinte lehetetlenné teszi az éttermi megjelenésüket, és az otthoni fogyasztókat is megtizedeli. Én tudom, hogy aranyat ér dekantálni, több napon át kóstolni, de az is nyilvánvaló, hogy ez soha nem lesz a normál világkép része. Nem lehet a hátcímkére vastag betűkkel fölírni, hogy "A fogyasztás előtt egy nappal dupla dekantálja!".

Ide még nem érkezett hozzászólás.

A bejegyzésekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá. Itt regisztrálhat.