Menü
Rövid URL

Idétlen időkig

Serraghia
Gabrio Bini már nem is kóstolja, csak hallgatja a borokat (fotó: sprudge.com)

Idén még nem találkoztam a szokásos jóslatokkal a szokásos helyeken. Annyira nem lep meg. A trendek fel- és kifutása ritkán igazodik a naptári évhez, még ritkábban tart 12 hónapig. Amikor visszalapoztam az utolsó olyan posztomhoz, ahol előrejelzésekkel foglalkoztam, egyrészt meglepődtem, hogy mennyire jó a találati arány, másrészt, hogy az állítások többsége gond nélkül újrahasznosítható lenne. Hogy mást ne mondjak, Tim Atkin azt jósolta, hogy a természetes bor 2013-ban lejárt lemez lesz. Igaz, Jamie Goode viszont azt, hogy az ügyeletes sláger.

Tim Atkin szerint a “természetes bor" 2013-ra lekerül a napirendről. Mert definiálatlan fogalom, mert nincs rá állami szabályozás, amely a fogyasztót védené, mert védhetetlenül sok hibás bort sóznak a vevőkre azzal a szöveggel, hogy ilyen a terroir, vagy hogy ezek az ellenkultúra műalkotásai. Akkor inkább toljuk az organikus meg a biodinamikus borok szekerét, javasolta Atkin.

Jamie Goode szerint 2013 a természetes bor újabb nagy éve lesz. A természetes bor mozgalomban akkora lendület van és annyira érdekes, hogy elképzelhetetlen, hogy megtorpanjon. Persze ez egy szűk piac, de úgy tűnik, hogy aki egyszer belekóstol ezekbe a borokba, az megszereti őket.

Serraghio
Maestro Bini amforában készült bora (fotó: 3.bp.blogspot.com)

Négy évvel később Tim Atkin még mindig reflexből pofozza, Jamie Goode pedig simogatja a „természetes borokat”. (A még régebbi fogalomnak számító "kézműves bor" nálunk 2016-ban is képes kirobbantani egy lincsközeli flashmobot.)

A jóslástól azonban elment a kedvük. Nekem is. Ahogy az idő múlik, egyre homályosabban látunk. Vagy egyre több részletet látunk, és feloldódnak a kontúrok. Vagy csak elmegy a kedvünk attól, hogy felfedezzük a spanyolviaszt idétlen időkig.

Collectif
Hipszter-borok (fotó: www.chompingground.co.uk)

2013 első hetében azonban még értelmes kihívásnak láttam a jóslást, és összeállítottam egy listát a várakozásaimról. Azóta elég idő telt el, hogy megnézzük, találtam-e szemet.

  1. Előretör a rajnai rizling.

  2. A cabernet-merlot tengely dominanciáját megtöri a kékfrankos-kadarka tengely.

  3. Még több borászat fog megjelenni prémium anyaggal a 8-10 eurós szegmensben.

  4. A legjobb magyar vörösborok syrah-ból készülnek, a legjobb fehérek furmintból és rajnai rizlingből.

  5. Folytatódik ugyan az olaszrizling-reneszánsz, de a csúcsokon nem lesz áttörés.

  6. A középkategóriában is megjelenik a csavarzár.

  7. Hirtelen vagy tucatnyi borászatról fog kiderülni, hogy bár még az organikus gazdálkodást is csak tegnap kezdték, mára biodinamikusok lettek.

  8. A művelt középosztály a külföldi borok felé fordul.

  9. A Bortársaság által diktált tempót a konkurencia nem bírja, újabb kereskedések kerülnek a csőd szélére.

  10. A nyomtatott borsajtó gyakorlatilag megszűnik.

Nem csináltam akkora hülyét magamból, mint amitől tartottam. Vagy mégis?

3 hozzászólás

A bejegyzésekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá. Itt regisztrálhat.

tannin

Azt gondolom, hogy amint valamit definiálnak annak el is múlik a vonzereje és fogyasztóit egy másik, még definiálatlan termék kezdi érdekelni. Mert a definiálatlanság szabadságot enged a termelőnek és megadja a felfedezés örömét a kóstolónak/fogyasztónak, akkor is ha néha hibás termékkel is találkozik. Persze ha valaki éppen a tuti ajándékot akarja megvásárolni akkor kicsit más a helyzet.

Ungaricum

Jó kis vitaindító :)

1) Természetes borok, kézműves borok, biodinamika: ezeket az irányokat eredetileg a borászok kísérletező kedve, a természethez való visszatalálás igénye jelölte ki, de a globális verseny éleződése változtatta trenddé. Évi 36 milliárd palack bor és 200 ezer etikett mellett igencsak nehéz diverzifikálni, más lenni, mint a többiek. Mindenki keresi a megkülönböztetés lehetőségét - ez az eredetileg őszinte és tiszta szándékú irányok marketing célú felhasználásával jár. A szabályozás épp a megbízhatóság miatt fontos, de egyrészt azzal, ahogy ezek meghatározásra kerülnek, még nincsenek betartatva is, másrészt mindig létrejönnek a szabályok kötöttségeit elkerülendő, új fogalmak és definíciók.

2) Bortársaság téma: a magyar piac szerkezete teljesen torz. 3 nagykereskedés uralja a piacot és a saját árképzésük az, ami a pincészetek bevételeit alacsonyan, a polci árakat mesterségesen magasan tartja. Ennek egyenes következménye sok hazai pincészet irreális elvárása az export árszintet illetően - ezek a hazai polci ill. gasztro árak alapján próbálnak export árat meghatározni, melyek külföldön abszolút nem versenyképesek.

3) A jövő az elektronikus és közvetlen értékesítésben van. Felnőtt az Y-generáció, akik nem (elsősorban) borszaküzletekben vásárolnak, hanem a közösségi média felületeken érkező ajánlások alapján döntenek és az interneten szerzik be a borokat. A selfie generáció számára a brand fontos dolog, amennyiben értékkel és kedvezményekkel párosul. Ha megnézzük az internet alapú kereskedelem egyes iparágakban való elterjedtségét, akkor egyértelmű, hogy a bor az az ágazat, amely 10-15 éves lemaradásban van a többiekhez képest. Ez ráadásul egy globális probléma, tehát nem csak Magyarországra érvényes. Mint minden kiskereskedelmi szegmensben, itt is, sőt, itt aztán különösen érvényes az ügyfélközpontúság (engagement). Melyik pincészet vezet naprakész adatbázist a vásárlóiról, vonja be őket közösségi média alapú diskurzusba, vagy értékesít hatékonyan webshop-on keresztül? A borász(at)ok egy része még mindig csipkerózsika álmot alszik - miközben egyéb KKV szegmensekben lendületes a fejlődés a digitális marketing és értékesítés területén, addig itt még mindig nagyrészt statikus honlapokkal találkozunk, ami már 5 éve is gáz volt. A közösségi média használata sokaknál kimerül a saját borok promóciójában (ha van egyáltalán).

4) Évek óta igaz, hogy a borok népszerűsítésében a közösségi média nagyszerű lehetőségeket kínál: ez a külföldi piacokra halmozottan igaz, mivel annak ellenére, hogy a franciák, németek, olaszok, spanyolok ismertségben messze a magyar bor előtt járnak, az országok és régiók népszerűsítésében felhasznált marketing eszközök még ott is sokszor a XX. századot idézik. Ez egy nagyszerű lehetőség, de előbb-utóbb ez az ajtó becsukódik. Amint pl. a már terület alapon ma is 2x akkora uniós támogatásban részesülő osztrákok igazán komolyan neki indulnak a digitális marketingnek, a mostani hátrányok tízszeresére nőnek.